Senki sem vízlágyítóra vágyik. Mindenki foltmentes fűrdőszobát, és vízkőmentes gépeket szeretne.

De lehetséges ez egyáltalán? Igyekszem rá választ adni.

Szerintem senkinek nem kell bemutatni a vízkövet, és az általa okozott károkat. Viszont azt már inkább érdemes körbejárni, milyen lehetőségek vannak a vízlágyítók és vízkőmentesítők terén. Illetve mit mikor lehet alkalmazni, vagy épp ellenkezőleg mikor nem.

Hogyan lehet védekezni a vízkő ellen? Valamilyen speciális szerkezettel, amit kimondottan a vízkőmentesítésre fejlesztettek ki. Szerencsére a mai technikai fejlődés sok újdonságot kínál az emberek számára. Egy biztos. Minden vízzel kapcsolatos problémára létezik technikai megoldás, és ez jó hír. Az már kevésbé, hogy minél nagyobb a kínálat, annál több idő a tájékozódás, és nehezebb egy jól működő készülék kiválasztása.

Ilyenkor merül fel a kérdés: – De melyiket érdemes választani? Ha nagyon le csontozzuk a technológiákat, akkor két nagy szakterületre tudjuk osztani a vízkőmentesítésre használt készülékeket:
– Ioncserés műgyantás vízlágyítás
– Mágneses elvű vízkőmentesítés

Az összes piacon fellelhető vízkőmentesítő készülék a fenti két kategória valamelyikébe tartozik.

Én személy szerint az elmúlt évek tapasztalata alapján csak két termék típust telepítek. Az Euro-Clear műgyantás vízlágyító, és a Dropson elektro impulzus elven működő vízkőmentesítő családot.  Mindkét gyártó termékpalettáján találhatóak háztartási és ipari kivitelű készülékek, komoly műszaki paraméterekkel. 

Euro clear vizlagyito csalad

Muszáj elmondanom, hogy a műgyantás vízlágyítók a működési elvük szerint szinte azonosak. Mindegy melyik gyártó állítja elő a készüléket, mert a fő elemek, és a működési mechanizmus ugyan azok lesznek, csak a designes és a vezérlés változik.

Előnye: Tökéletesen lágy vizet bíztosít

Hátránya: Nagy géptest, nem mindenhová beépíthető

Dropson EMI vizkomentesito keszulekek

Viszont a mágneses elvű vízkőmentesítőkről már nem lehet ugyanazt elmondani, mint a vízlágyítókról. Nagyon sokfajta készülék létezik, nagyon eltérő technológiával és hatásfokkal.

Előnye: A kis géptest miatt sokkal szélesebb körben beépíthető.

Hátránya: Nem lágyítja a vizet, hanem kicsapódásra alkalmatlanná teszi a vízkövet.

De akkor melyik technológia a jobb? Azt szoktam mondani, hogy az elsődleges kérdés nem az, melyik a jobb, hanem mi a felhasználói igény. Másodlagosan pedig, hogy az adott helyre mit lehet beszerelni. Márpedig nagyon sokszor ez dönt. Az élet nem fekete vagy fehér. Amikor elmegyünk felmérni egy ház, ingatlan, vagy telephely adottságait, rájövünk, hogy nem lehet bármit bárhova beépíteni, így sokszor változik a terv. Az esetek többségénél nem az igény, hanem a lehetőség fog dönteni. Kivéve, ha új építésű ingatlanról beszélünk és előre ki lett alakítva telepítési hely.

De akkor melyik készüléket lehet mindenhová beépíteni? Ez sem ennyire könnyű kérdés, mert sajnos vannak olyan esetek, amikor gyakorlatilag semmit sem tudunk beépíteni, mert a telepítési feltételek nem teljesülnek. Megemlítek pár példát:

  • Amikor a bejövő víz gerinc a ház hátánál van elvezetve és nincs rajta telepítési pont.
  • Amikor csak vízóra aknába lehetne telepíteni, de az mindig tele áll talajvízzel.
  • Társasházakban, ahol a hideg és melegvíz külön vízórán át érkezik.

Felsorolom az általános telepítési feltételeket, mert ez jó támpontot ad a további tájékozódáshoz:

  • Fagymentes hely
  • Víz csatlakozási lehetőség a főgerincre
  • Mechanikai előszűrőnek hely
  • Kellő mennyiségű telepítési hely a vízkezelőnek
  • 220V elektromos csatlakozó
  • Szennyvíz elvezetési lehetőség. (A vízlágyítóknak kell, a vízkőmentesítőknek nem.)

Pár pontba összefoglalom a lényegi különbségeket a műgyantás vízlágyító és a Dropson vízkőmentesítő között:

Működési elv?
A műgyantás ioncserés vízlágyítók:
a vízben lévő Kálcium és Magnézium ionokat Nátrium ionokra cserélik. Ezért hívjuk ion cserélésnek a technológiát. A víz ezáltal teljesen lágy lesz.

A Dropson vízkőmentesítő: a vízben lévő Kálcium és Magnézium ionokat nem távolítja el a vízből, hanem kicspódásra alkalmatlanná teszi őket. A pelyhesített vízkő kifolyik a csapokon keresztűl és a lefolyóba távozik. A kezelt víz három napig őrzi meg az állapotát.

Méret, telepítési helyigény, és súly?
A műgyantás ioncserés vízlágyító:
nagytestű gép, és a legtöbbször a földön áll, nem kell külön rögzíteni.
Telepítési hely: Sz, H, M: 32x55x115cm
Súly: üres állapotban 40kg, feltöltött állapotban kb.130kg.

A Dropson vízkőmentesítő: kistestű gép, és a legtöbbször a falra szereljük, 4db tiplivel elég rögzíteni.
Telepítési hely: Sz, H, M: 17x6x30 cm
Súly: üres állapotban 4,3kg, feltöltött állapotban 5kg.

Karbantartás, és fenntartási költség?
A műgyantás ioncserés vízlágyító:
99,9%-os tiszta sóval regenerálja önnmagát, amit 25 kg-os zsákokban lehet venni, szinte mindegyik vízszerelvény boltban. Azt lehet mondani, hogy átlag 4-6 m3 vízfogyasztásonként, nagyságrendileg 4 kg regeneráló sót fogyaszt el egy készülék. Ezen felül 15W áramot, és öblítésenként 90-100 liter vizet.
További teendő, hogy figyelni kell a só fogyását, és utánna kell tölteni a készüléket.

A Dropson vízkőmentesítő: nem regenerálja magát, és nem kell hozzá adni vagy bele önteni semmit. Ezáltal nagyon alacsony a fenntartási költége. Mindössze 15W áramfogyasztása van. Hosszútávon ez mindenképp előnyösebb.
Nincs további teendő a készülékkel. Nem kell nézegetni és szemmel tartani.

Javíthatóság, és csere?
A műgyantás ioncserés vízlágyító:
javítható, és minden elemét lehet cserélni. Legnagyobb meghibásodása a vezérlő fej csere, aminek költsége elérheti az új gép árának 70%-át. Az első 10 év nem szokott fej meghibásodást okozni, de ezt így nem lehet kijelenteni.

A Dropson vízkőmentesítő: nem javítható. Egybe öntött gépről beszélünk, ha elromlik cserélni kell. Viszont mivel az évek alatt nem kell bele a drága regeneráló sót venni, így nagyon alacsony a fenntartási költsége, és sok pénzt megtakarít a gazdályának. A csere nagyon egyszerű, szinte még szerelő sem kell hozzá. Csak a két vízcsövet kell átkötni.

Oké. De melyik technológiától lesz ragyogóan foltmentes a zuhanykabinom? 
Sajnos egyiktől sem. Sok helyen úgy hírdetik ezeket a gépeket, hogy ragyogni fog tőlük a fűrdő és a zuhanykabin. De nem fog. Viszont a takarítás fényévvekkel könnyebb lesz, ami nem kis hír. Cseppmentes vizet háztartási környezetben nem lehet, előállítani. (Lehet, de csak nagyon drágán.) 

Cseppmentesen száradó víz csak és kizárólag három technológiával állítható elő: desztilláció, reverz ozmózis, és ipari sótalanítás. Viszont ezeket a techonóligiákat nem használjuk házak, és lakások telejes vízellátására.

Hogyan szárad a lágyított, és a vízkőmentesítővel kezelt víz?
A műgyantás ioncserés vízlágyító: által előállított víz teljesen vízkőmentes, de a vízben lévő többi ásványi anyag képes a foltosodásra. Viszont ez nem vízkő és könnyű eltávolítani.

A Dropson vízkőmentesítő: által előállított víz nem vízkőmentes, de a kezelés hatására vízkő nem képes kő formályában kirakódni. A csempe és üveg felületre fehéres pornak száradva csapódik ki. Mivel ez nem vízkő, könnyű eltávolítani.

Akkor most vízlágyítóban vagy vízkőmentesítőben gondolkodjak?

Őszinte leszek. Órákon keresztül tudnám neked sorolni mindkét technológia előnyét és hátrányát egymáshoz viszonyítva, de ha nem ismerem a telepítési feltételeket, akkor nem tudok készüléket ajánlani. Márpedig itt sok tényezőt kell figyelembe venni: a helyszínt, a víz felhasználás célját, a felhasznált vízmennyiséget 1 nap, 1 hónap, 1 év alatt, de még a csúcs térfogat áramot is. Ivásra, ipari vagy mindkét célra lesz használva az előállított kezelt víz? Mekkora a cső átmérő, és a kezelt víz meddig áll a rendszerben? Lesz a víz 80 foknál nagyobb üzemi hőfokú, vagy esetleg élelmiszert előállító gépekbe használva? Stb…

A szakmai véleményem az, hogy mielőtt bármilyen vízkőmentesítésre szolgáló készüléket elkezdenél komolyan nézegetni érdemes először a telepítési feltételeket körbejárnod, mert ezek szoktak lenni a kizáró okok. A másik lényeges észrevételem, hogy nem könnyű utána olvasni a dolgoknak, és ebből sok ügyfelemnek volt már telepítési problémája.

Mint azt a reklámok is mondják: kérje ki szakember véleményét. 

 

(Ez a cikk naprakész: Írva 2022.01.24-én. Frissítve 2024.05.21-én)