Szükségesek a vízben lévő ásványi anyagok?

2004 óta foglalkozom ivóvíz tisztítással, és ez a kérdés minden idők legtöbbször feltett kérdése. Így tehát joggal érdemelte ki, hogy a blogon kapjon egy bejegyzést.

Azt szeretném a téma elején leszögezni, hogy a vízben lévő ásványi anyagokról erőteljesen megoszlanak a vélemények magán és orvosi körökben is. Mivel nem vagyok orvos, nem tudok hivatalos állásfoglalást tenni ez ügyben, így csak gondolatébresztés képen járom körül ezt a témát. Mivel 20 éve vagyok vegetáriánus, és egészség centrikus beállítottsággal rendelkezem, személyesen is érintettnek éreztem magam a kérdésben. Főleg úgy, hogy 15 éve vagyok a családommal tisztított víz fogyasztó. Ezen felül szakmailag is érdekel a téma, ezért vettem a fáradságot és elég széleskörűen utána olvastam a dolgoknak. Igyekszem az általam összeszedett információkat érthetően csokorba szedi és átadni.

Először is a probléma forrása e témában az, hogy százan százfelé beszélnek! Mondhatni mindenkinek igaza van, de még sincs igaza senkinek. Ebben a témában mindenkinek van véleménye, de a vélemény átfogó kutatási háttér nélkül nem több, mint egy ember állásfoglalása egy témában! Tehát egy vélemény az egyén beállítottságát tükrözi, és nem a tényeket!  Ez pedig abból fakad, hogy nagyon, de nagyon nehéz ténylegesen utánajárni ennek a témának. Azt tapasztaltam, hogy az emberi szervezet és a víz együttesét a legtöbben nem komplexen, hanem csak részlegesen vizsgálják. Sokan foglalnak állást-e témakörben, de átfogó, minden oldalról megközelítő írást nem igazán találtam. Az is óriási probléma, hogy amit az egyik ember állít azt a másik tromfolja, és ebből fakadóan olvashatunk sok ellene, és sok mellette írást is. Az én véleményem mindig is az volt, ha valamiben tisztán akarunk látni, akkor azt minden oldalról meg kell vizsgálni. Hasonlatos ez egy autó vásárláshoz, hiszen ott sem egy információ alapján döntünk. Az alábbi paramétereket biztosan megnézzük: márka, típus, gyártási év, üzemanyag, köbcenti, férőhely, ajtók száma, szín, kárpitozás, extrák. Csak eddig 11 paraméter, amit feltétlen megnézünk, és csak utána döntünk.

Akkor miért van az, hogy a vízben lévő ásványi anyagok szükségességét nem ilyen alapossággal vizsgálva járjuk körül? Azt gondolom, az alapos utánajárás okán, az alábbi tényezőket mindenképpen érdemes megvizsgálni:

A víz élelmiszernek számít? Azt olvashatjuk, hogy az embernek az életben maradásához szüksége van megfelelő hőmérsékletű környezetre, levegőre, élelmiszerre, és vízre. Jól gondoljuk át ezt a mondatot. Az élelmiszert és a vizet külön említik. Miért? Mert ha csak az egyik áll rendelkezésünkre, akkor meghalunk! Ha csak táplálékunk van, ami nem tud elég folyadékkal ellátni ki fogunk száradni. Ha csak vizünk van, akkor pedig nem tudunk elég energiához jutni és éhen halunk. Tehát, a víz nem élelmiszer! Viszont részt vesz a táplálkozásunkban, és így az élelmiszerekre vonatkozó szabványok érvényesek rá, és ez így teljesen rendben is van. A szabályozásokra szükség van.

Milyen volt a víz tulajdonsága, mielőtt ásványokkal dúsult? Tanultuk az iskolában, hogy a víz H2O. Két hidrogén és egy Oxigén atom. Tehát két gáznemű anyag folyékony változata. Ha figyeltél, akkor biztosan észrevetted, hogy a víz képlete nem ez: H2OClNaMgKHCO3. Alapból a vízben nincsenek ásványi anyagok és egyéb vegyületek sem. Tehát a tudomány álláspontja szerint az ember számára az életben maradáshoz tiszta H2O-ra van szükség!

Vegyük górcső alá a természetben előforduló, és emberi ivásra alkalmas vizeket. A sós tengervíz kiesik, pedig ez aztán igazán tele van ásványi anyagokkal. Vagyis nagyon nem mindegy a szervezetünknek, hogy mik és milyen mennyiségben vannak jelen. A sós tengervíz esete megmutatja, hogy a túl sok ásványi só sem egészséges a vízben. Marad az édesvíz.

Édesvízhez több forrásból is hozzájuthatunk, és ezeket az emberek évezredek óta fogyasztják. Előfordulás szerint: földalatti, föld feletti, és a légkörben tárolódó vízkészletről beszélhetünk. Ezek a vizek nagyon sok tekintettben eltérnek egymástól.

A földalatti vízkészletünk tartalmazza a legtöbb ásványi anyagot. Amíg a tiszta, és ásványi anyagoktól mentes esővíz leszivárgott a föld mélyére sok kőzettel lépet kapcsolatba és a kioldódás hatására létrejött az ásványvíz. Ma rendkívül népszerű, de vegyük figyelembe, hogy elődeink nem ezt itták, hiszen nem tudtak 1000 méteres kutat fúrni.

A föld feletti édesvíz készlet lehet folyékony illetve jég formájában. Sok városban mai napig felszíni vízgyűjtőből látják el a városi vízműveket. Példának okáért, a miskolci vízmű is. A felszíni vizek ásványi anyag szempontjából középútnak számítanak. Az ásványvizektől kevesebb ásványi anyagot tartalmaznak, de az esővíztől többet. A felszíni jégréteg viszont lefagyott csapadék, ami felolvasztva szinte desztillált víznek számít, mert alig tartalmaz a H2O-n kívül más anyagot. Azt gondolhatnánk, hogy erről nem kellene beszélni, hiszen kevesen isznak olvadt jégből származó vizet. A valóság viszont az, hogy hatalmas embertömeg vásárolja, és fogyasztja ezt, éppen a tisztasága miatt. Ezeket hívják palackozott gleccservizeknek. Hazánkban a legismertebb márka ebből az Evian.

A légkörben desztillált víz formájában ásványi anyagok nélkül van jelen, és tudjuk, hogy az emberek bizonyos területeken mai napig isszák az esővizet. Itt megválaszoltam egy másik kérdést is. Lehet-e inni a desztillált vizet? Igen, hisz az esővíz is az.

Hogyan kerül bele a vízbe az ásványi anyag? A víz a természetben előforduló anyagok 70%-át oldja. Tehát az ásványok beleoldódnak a homokból, kövekből, földből, és mindabból, amivel a víz kölcsönhatásba lép. A lehulló desztillált esővízből idővel így válik ásványi anyagokkal telítődött ásványvíz.

Vannak-e az ásványi anyagok mellett más anyagok is a vízben? A modern kor hozománya a mértéktelen környezetszennyezés, ami napjainkra brutális méreteket öltött. Ésszel fel sem tudjuk fogni, hogy mennyi szemét úszik az óceánokban, és ettől még jóval több lett eltemetve a fölbe. Badarság lenne azt feltételezni, hogy a szemét nem fog reakcióba lépni a vízzel, és nem fognak kioldódni belőlük különböző vegyületek. Óriási mennyiségű vegyi anyag áll folyamatos kölcsönhatásban a vízzel. Ilyen pl. a permetszer, műtrágya, talajfertőtlenítő, festék, hígító, gyógyszer maradványok, műanyag, mosópor, vízkőoldó, és sorolhatnám még sokáig. Sajnos erőteljesen terheljük a talajt, és ezekből az anyagokból kioldódó vegyületek előbb vagy utóbb kimutathatóak a vízben. Szóval eljuttattuk a vizeinket arra a szintre, hogy az ásványi anyagok mellet, egyéb nem oda való veszélyes anyagokat is kimutathatunk, és számomra elég baljósnak tűnik.

Egy felmérés szerint egy Európai unióban élő ember vérében átlag 39 vegyi anyag mutatható ki!

A vízben lévő ásványi anyag ugyanolyan, mint a gyümölcsökben és az zöldségekben lévő? Sajnos nem. A gyümölcsökben és a zöldségekben található növényi ásványi anyagok szerves kötésűek. A szerves ásványi anyagot az ember 100%-ban hasznosítja. A vízben lévő ásványi anyagok szervetlen kötésűek, amit a szervezetünk csak 3-5%-ban tud felhasználni! Vagyis a vízben lévő szervetlen ásványi anyagok 95%-a nem tud hasznosulni az emberi szervezetben, és így salakanyagként kezeli. Az emésztés nagyon sok energiát felemésztő folyamat. Minden, ami terheli ezt a folyamatot, más élettani funkcióktól veszi el az energiát.

 Mennyi vizet kell meginnunk, ahhoz, hogy ellássuk magunkat ásványi anyagokkal a vízből? Mint azt az előbbi kérdésben kifejtettem, nagyon csekély a hasznosulása az így bevitt ásványoknak. Nézzük meg egy példát: az alapvető napi szükséglet Kalciumból 800mg. Az ásványvizeinkben átlagosan nagyjából 30mg Kalcium található. Ebből 5% felszívódással számolva csak 1,5mg hasznosul, így 533 liter vizet kellene meginni egy nap alatt. Ellenben 100g 30% zsírtartalmú Edami sajt 800mg kalciumot tartalmaz, ami fedezi a teljes szükségletet. Ebből a szemszögből nézve kiderült, hogy az embernek túl kicsi a gyomra ahhoz, hogy elég vizet igyon az ásványi anyag ellátás érdekében. Helyette inkább ásványi anyagokban, rostokban, vitaminokban, és nyomelemekben gazdag táplálkozást kell folytatnunk. Ezen felül a hiányt érdemes szerves, jól felszívódó készítményekkel pótolni. A világon a Kalcium készítményekből adnak el a legtöbbet, és ugyanaz igaz rá, mint a vízben lévő ásványi anyagokra. Lehet belőle kapni alacsony hasznosulásút, mint pl. a Kalcium-karbonát. Vagy a közepesen felszívódó Kalcium-kelát-ot. Illetve ehetjük a magas hatásfokkal beépülő Kalcium-citrát készítményeket, amelyek tényleg azt a célt szolgálják, amiért megvettük őket.

A tiszta víz kimossa az ásványi anyagokat a szervezetből? Ha tényleg így lenne, akkor 15 év tisztított víz fogyasztás után már meg kellett volna halnom. Sőt az egész családomnak, és az ügyfélkörömnek is. De nem így van, élünk és virulunk, az utóbbi 15 évben negyed annyit sem voltam orvosnál, mit fiatal koromban, pedig ez általában fordítva szokott lenni. Akkor hogy is van ez? Egyet meg kell érteni: ha egy pohár megtelik vízzel, akkor a felesleg kicsordul belőle. Ugyanígy van a szervezetünk az ásványi anyagokkal. Amit fel tud használni, azt  beépíti, és azok az ásványi anyagok amelyek nem tudtak hasznosulni, kiürítésre kerülnek. Logikusan gondolkodva, ami a szervezet számára nem hasznos, az egyértelműen káros, hiszen feleslegesen terheli azt. Ha valami salakanyaggá vált a szervezetünk számára, akkor azt ki is kell mosatni. Erre pedig tökéletesen alkalmas a tiszta víz.

Az emberi szervezetnek mi a hasznosabb? Ha tisztított vizet iszunk ásványi anyag nélkül, vagy ha olyan vizet amiben sok az ásványi só? A cikk elején elmondtam, hogy nem vagyok orvos, ezért egészségügyi ajánlásokra nem vagyok hivatott. Mint azt említettem 15 éve iszok Revez Ozmózissal (Forditott Ozmózissal) tisztított vizet, így komoly tapasztalatot szerezhettem magánemberként. A másik oldalról nézve pedig a víztisztítás, vízkezelés a fő szakterületem, így az idők folyamán egy kicsivel több információ gyűlt össze a fejemben, mint egy átlagembernek.  A megszerzett tudásra alapozva azt gondolom, hogy a víz esetében a mosatási funkció fontosabb, mint a beviteli. Befelé a táplálékkal tudunk vinni ásványi anyagokat, viszont a nem hasznosuló lerakódó anyagokat kimosatni már dimenziókkal nehezebb. A megivott vizek esetében fontos a felszívódási és kiürülési idő. Ez a ciklus minél rövidebb, annál többet lehet belőle csinálni egy nap. Magyarra lefordítva, ez azt jelenti, hogy nem mindegy hány pohár vizet tudunk meginni egy nap! Minél nagyobb mennyiségű a bevitt folyadék, annál több lesz a vizelet mennyisége is. Innen pedig egyenesen arányosan következik, hogy nagyobb mennyiségű vizelettel, nagyobb mennyiségű méreganyagot tudunk kimosatni. Az ügyfeleim általi visszajelzések alapján azt lehet mondani, hogy aki eddig napi 1,5 liter ásványvizet ivott, az utána tisztított vízből átlagban 1 literrel többet tudott inni. Napi egy liter plusz vízmennyiség a szervezet számára óriási változásokat indít be. Az orvosi ajánlásokban állandóan visszatérő téma a méregtelenítés, de ehhez elengedhetetlen a tiszta víz.

Egy érdekes tényt megosztok veled, amit gondolatébresztőnek szánok. A földön több millió ember iszik már évtizedek óta desztillált vizet, amiben semmilyen ásványi anyag nincs. Ezek az emberek általában nagyon egészségtudatosak. A saját ügyfélkörömben is van olyan orvos, aki 20 éve desztillált vizet iszik. Ezeknek az embereknek nem kellett volna már rég meghalniuk?

Mivel az ásványi anyagok jelenléte a vízben igen megosztó téma, nem mindenki fog egyetérteni az itt leírtakkal, de ez így van rendben. Mások vagyunk, másként látjuk a világot, és ehhez jogunk van. Azt szoktam mondani, hogy mindenki egye és igya azt, amit szeret, és személyesen jónak gondol. Ki kell próbálni több dolgot, mert aki nem tapasztalt meg valamit, az nem tud tapasztalaton alapuló véleményt formálni.

A lényeg, hogy az itt felsorolt vizek bármelyikét is szereted, igyál a testsúlyodhoz mérten elegendő mennyiségű vizet. Ez a mai tudomány álláspontja szerint testsúly 10kg-ként számolva 4dl vizet jelent.

Kérlek, iratkozz fel a hírlevelemre!