8 használt víztisztítót tesztelt a HVG.hu, és az OKI

Ezt a bejegyzést azért írtam, mert leendő ügyfeleimnél vannak folyton visszatérő kérdések. Ezek közül az egyik: – Milyen minőségű lesz a vizem, ha már használtak lesznek a szűrőbetétek? 

A legnagyobb szerencsémre ezt megválaszolták helyettem hivatalos szervek, így nekem már csak a víztechnikában eltöltött 17 év szakmai tapasztalatával kellett kiegészítenem a mérési eredményeket.

A HVG.hu felkérésére az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) nyolc különböző típusú víztisztító-berendezéssel kezelt vizet vizsgált és hasonlított össze az ugyanabban a háztartásban folyó csapvízzel. A HVG.hu és az Országos Környezetegészségügyi Intézet arra volt kíváncsi, hogy a használt víztisztítók hogyan teljesítenek az emberek otthonában használt szűrőbetétekkel. Ez azért lényegi információ, mert amikor egy cég engedélyt kap a készülék forgalmazására, akkor új szűrőbetétekkel tesztelik. Márpedig köztudott, hogy a szűrőbetétek folyamatosan telítődnek, ezáltal veszítenek a tisztítási hatásfokukból. Lényegében a cél az lenne, hogy a lehető legnagyobb hatásfokkal, és tartósan jól üzemeljenek a víztisztítók.

„Bár a vezetékes víz az egész országban iható, a fertőtlenítésére használt klór mellékíze és a vízminőség-romlástól való félelmek miatt nemcsak az ásványvíz-fogyasztás nőtt jelentősen, de egyre többen vásárolnak otthonukba víztisztítót. Mennyit javítanak a víz minőségén e berendezések? Milyen veszélyei lehetnek az ezekkel kezelt víz fogyasztásának?”

Elöljáróban le kell szögeznünk, hogy a tesztet mérvadónak kell tekinteni függetlenül attól, hogy a forgalmazók mit és mennyire fogadnak el belőle. Egy víztisztítónak az a dolga, hogy tisztítsa a vizet. Ha ezt nem jó hatásfokkal, és nem kellő ideig teszi, akkor azt kell mondanunk, hogy nem elég jó készülékről van szó.

A tesztben 5db aktívszenes, és 3db Reverz Ozmózis szűrőberendezés esett górcső alá, a tulajdonosok saját lakásán. Mivel különböző helyeken, a csapvíz összes oldott anyag tartalma eltérő, ezért a teszteredményeknél megadásra került a csapvíz, és a csapvízből előállított tisztított víz eredménye is. Az értékek qS/cm vannak kifejezve, ami a víz fajlagos vezetőképességéből van számolva. Felhasználói szemmel nézve nem lényeges, hogy az eredményt qS/cm, mg/l, vagy más mértékegységben adták-e meg. Számunkra a tesztelt vizek kiindulási és tisztítás után kapott eredménye a lényeges. A vízkezelés közben beállt változás mértéke mutatja meg a készülék hatásfokát, amely egyenes arányosságban van a víz tisztaságával.

Tesztelt víztisztító készülékek:
Kenwood kancsó aktív szén szűrő
Brita Kancsó aktív szén szűrő
Nikken Pi mag aktív szén szűrő
Everpure aktív szén szűrő
Amway eSpring aktív szén szűrő
Név nélküli RO tartályos
TGI RO tartályos
LUX RO átfolyós víztisztító

Fontos még egyszer leszögezni, hogy a táblázatban szereplő adatokat háztartásokban, napi használatban lévő készülékeken mérték. Ezen belül pedig két nagy technológiát teszteltek, az Aktív szén, és a Reverz Ozmózis teljesítményére voltak kíváncsiak az iparitól eltérő környezetben. A víztisztítás nagyon bonyolult eljárás, ami igen nagy szakértelmet kíván. Az ipari víztisztító telepeken adott minden ahhoz, hogy az alkalmazott technológiát ellenőrzött körülmények között, szakemberek felügyelete mellett, a célnak és az előírásoknak megfelelően alkalmazzák. Ugyan ez már nem mondható el háztartásokban üzemeltetett víztisztító készülékekről. Egy ipari létesítményben a rendelkezésre álló eszközökkel, napi szinten ellenőrzik a vízminőséget, és a víztisztító töltetek élettartamát. A családoknál üzemelő víztisztítóknál erre nincs, vagy nagyon korlátolt részben van csak lehetőség. Ebből fakadóan kijelenthető, hogy ami igaz a nagyüzemi víztisztításra, az nem biztos, hogy igaz háztartási körülmények között is.

Mivel manapság sok saját vélemény lát napvilágot a neten, aminek legtöbbje köszönő viszonyban sincs a valósággal, ezért úgy döntöttem, hogy a technológiák bemutatását szakirodalmi alátámasztással teszem meg. Saját kútfőből is le tudnám írni, hiszen az elmúlt 15 év alatt nagyon sok szaktudás felhalmozódott, de én csak egy kereskedő vagyok így, felmerülhet némely olvasóban, hogy elfogult lehetek. Viszont a vízügyi szakértők nem azok, ők tényekre hivatkozva, a munkájukból kifolyólag adják meg az adatokat.

Nézzük meg az aktív szén és a Reverz Ozmózis technológia működését.

Az aktív szén technológia: „Az aktív szén sokféle széntartalmú alapanyagokból előállítható, ilyenek például az ásványi szénféleségek, a tőzeg, a kókuszdió. A széntartalmú anyagokat aktivizálni szükséges, amely történhet 900 ºC hőmérsékleten vízgőzzel, vagy 400-800 ºC hőmérsékleten cink-kloriddal. Jellemző az aktív szénre a nagy szabad fajlagos felület (800-1500 /m2/g). A granulált aktív szén (GAC: granulated activated carbon) fajlagos felülete is igen nagy, 600-1500 m2/g közötti.” Az aktív szén metszeti nézetét a szivacshoz lehetne hasonlítani. Kisebb és nagyobb járatok és cellák találhatóak a belsejében, és ez meghatározza, hogy milyen anyagok szűrésére lehet leginkább használni. Ebből kiderül, hogy nagyon fontos a szűrni kívánt anyaghoz, az aktív szén megválasztása. Viszont itt figyelembe kell venni, hogy a szűrni kívánt anyag nem a víz, hanem amit ki akarunk szűrni belőle, pl. klór.

Reverz Ozmózis technológia:  „A membrán egy szűrő, mely hasonlóan a hagyományos (szövet-, vagy szemcsés anyagú) szűrőkhöz leválasztást (szeparálás) végez. Ennek során az elválasztandó keverék egy vagy több összetevőjét többé-kevésbé tökéletesen visszatartja, mialatt a maradék komponensek a membránon megközelítően akadálymentesen átjutnak. Az elválasztás fizikai úton történik, anélkül, hogy az elválasztandó keverék kémiai összetevői megváltoznának. A hagyományos szűréssel szemben a membránnal, a membrán felületén lévő perforációk méretétől függően, az elválasztási feladatot egészen a molekuláris tartomány alá lehet szorítani. Membránszűréssel a vízből eltávolíthatók a kolloidok, a baktériumok, a vírusok, a fémionok, a sók, az oldott szerves anyagok és a vízkezelés esetleg keletkező káros melléktermékei. A folyamat nem igényel vegyszeres támogatást (intenzifikálást), energia bevitel viszont szükséges, ugyanis a kezelendő víz a szűrőfelületen csak nyomás hatására tud átjutni.”

A 18. táblázatban tanulmányozhatjuk a különböző membrán szűrési (szeparálási) eljárásokat, az eltávolítható szennyező anyagokat, és néhány alapvető üzemi paramétert. Membrán szűrési eljárások és alapvető üzemi paramétereik (Öllős G.: Víztisztítás – üzemeltetés) 

Membrán szűrési eljárások és alapvető üzemi paramétereik: A  táblázatban láthatjuk, hogy a mechanikai szűrési eljárások közül a Reverz Ozmózis technológia az, ami a legtökéletesebb szűrést végzi. (Ide muszáj megjegyezni, hogy a táblázatban csak a Nanoszűrésig írták ki a számokat 0,001 azaz egy ezred mikron, a Reverz Ozmózis technológia szűrési határa 0,0001 azaz egy tízezred mikron.) Azt gondolom, hogy a számok magukért beszélnek. Aki egy kicsit is tanulmányozza, a táblázatot, kiolvassa belőle, hogy az aktív szenes (szemcsés szűrés), és a Reverz Ozmózis (membrán szűrés) között nagyon nagy a differencia. Fontos megemlíteni, hogy a membránszűrés nem új keletű technológia, de az előállítási költsége a régebbi gyártósorokkal elég drágának bizonyult. A modern gyártási technológiának köszönhetően, rohamosan csökken az ára, és egyre nagyobb méretekben használják nemcsak lakossági, hanem ipari méretekben is. Sok országban mutatkozik már a klímaváltozás okozta ivóvízprobléma, ami jól orvosolható a Fordított Ozmózissal sótlanított tengervíz lévén.

 „A fordított ozmózis során használt membrán vízáteresztő mérete 0,0001 mikron nagyságú, amely így kiszűri a tisztításra szánt vízben lévő szinte összes fizikai és kémiai szennyezőanyagot, valamint a biológiailag aktív szervezeteket is. A fordított ozmózis technológiáját először a haditengerészetnél használták a sós tengervízből történő ivóvíz előállítására. A nyugati világban régóta elterjedt, mint háztartási ivóvíztisztítási technológia is, de ma már a Közel-Kelet tehetősebb országai is így nyerik ivóvizüket a tengerből, sőt, Ázsiában már megjelentek a palackozott RO (Reverse Osmosis) ivóvizek is. A fordított ozmózis az úgynevezett hiperszűrési technológiákhoz tartozik, és egyre jobban elterjed a vegyipari folyamatokban, a kozmetikai- és gyógyszeriparban és olyan más helyeken ahol nagyon nagy tisztaságú víz biztosítása szükséges.”

Ennyi felvezetés után nézzük, hogy a 8 használt víztisztító esetében a HVG.hu, és az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) milyen teszteredményeket kapott.

Erre az eredményre számítottál?

A táblázatban szereplő számokat az OKI munkatársai mérték, de közzé teszem a saját mérésem is. Ez a csapvíz kontra tisztított víz végeredmény a saját lakásomban született. Csapvíz 337 ppm/l, Forditott Ozmózissal tisztított víz maradvány értéke 29ppm/l. Ezt akárhogy is nézzük 91,4%-os hatásfok, hozzávetőleges olyan, mint amit az OKI mért egy vadidegen gépen – nem mellesleg ez is használt szűrőkkel. Az előszűrőket kb. 4 hónapja cseréltem, a membránok 3 évesek.

 Nem tudom, hogy mennyire vagy képben a táblázatban szereplő készülékekkel kapcsolatban, ezért támpontul ismertetem a víztisztítók árait, nézzük meg mennyire vannak az árak és a tisztítási teljesítmények szinkronban? 

Elemezve e teszt eredményét – belemagyarázás nélkül -, több tanulság is levonható:

1. Az emberek sokszor a teljesítményt és az árat egyenes arányosságban gondolják, de kijelenthető, hogy nem mindig az a legjobb, ami magasra van árazva.2. Nem kell lebecsülni a kisebb készülékeket – gondolok itt a kancsókra-, mert példának okáért komoly nevű cégeket előztek meg. Ha pedig azt nézem, hogy Brita kancsó csak 2%-kal maradt el a nagynevű LUX cég víztisztítójától, akkor nagyon meg kell őket dicsérni.3. Muszáj megemlítenem, hogy a LUX víztisztító kevert működési elvű. Ez azt jelenti, hogy a Reverz Ozmózis membránnal megtisztított vízhez csapvizet kevernek egy baypass szeleppel, ami megnöveli a vízhozamot, de rontja a víztisztaságot. A weboldalukon 60%-os hatékonyságot ígérnek, de a teszteredmény alapján csak -38% lett. Nem az én tisztem elbírálni, de felmerül bennem a kérdés: Ha egy készüléknél nyersvíz hozzákeverés zajlik a Reverz Ozmózissal tisztított vízhez, akkor ez a készülék nevezhető egyáltalán Reverz Ozmózis technológiának?

   4. Az is elgondolkodtató, hogy egy százezer forint nagyságrendet képviselő víztisztító, ha csak -1,7%-ot teljesít, akkor miért is adjunk érte pénzt?

   5. Hab a tortán, hogy két agyon marketingelt termék is csúfos eredményt produkált. Gyakorlatilag nem tisztították a vizet, hanem a szűrőbetétben felhalmozódott kosz kimosódása miatt visszakoszolták a csapvizet! Fontos megemlíteni, hogy ebből az egyik a mezőny legdrágább víztisztítója! Aminek a csere szűrőbetétje is a legdrágább! Felteszem a kérdést, ha egy víztisztító koszosabb vizet állít elő, mint a bejövő csapvíz, akkor annak milyen nevet kellene adni?

   6. A második helyre a TGI RO háztartási tartályos víztisztító került a maga -72%-os teljesítményével. Ismerem a készüléket, jó technológia. Itt fontos megjegyezni, – amit sokan sajnos nem tudnak-, hogy a Reverz Ozmózis víztisztítókban nem elég az előszűrőket kicserélni, hiszen a víz végleges tisztítását a membrán végzi. Mivel nem voltam ott a tesztnél, és nem bontottam meg a készüléket, nehéz elemzésbe bocsátkoznom, de az elmúlt évek tapasztalata azt mondatja velem, hogy egy új membránnal ez a teljesítmény valószínűleg 90% fölé emelkedett volna.

   7. Nekem egyáltalán nem volt meglepetés, hogy első helyen végzett a név nélküli tartályos Reverz Ozmózis víztisztító berendezés -92% hatásfokkal. Ezt a teljesítményt nem lehet elvitatni tőle, és most már tisztán látszik, hogy nem az értékesítők marketing dumája a fontos, hanem a gépek teljesítménye, ami ebben a tesztben tisztán és világosan kirajzolta az erőviszonyokat. Nem mellesleg a „név nélküli” azt jelenti, hogy egy nagy cég nem ragasztotta rá a matricáját! Sokan azt gondolják, hogy a nagynevű cégek sokkal komolyabb gyárakban, és komolyabb gépekkel gyártatnak, de ez nem így van. A legtöbb tömegtermelésben előállított termék a távol keleten készül, ez mára teljesen elfogadott. Szerintem pedig egy százmilliós fröccsöntő gépnek teljesen mindegy, hogy melyik országba üzemeltetik. Az elmúlt 15 évben több gyártó víztisztítóját kipróbáltam, és ha úgy nézem én is tömegtermelésben előállított termékeket forgalmazok minden kategóriámban. Ennek ellenére az általam is forgalmazott „név nélküli” víztisztítók garanciális javítási aránya 1% körül mozog. Az eladott vízlágyítóim közül pedig egy sem romlott el!

Tanulságként azt a magánvéleményt szeretném megosztani, hogy a víztisztítók nem olyanok, mint az elektromos eszközeink, amiben folyamatos a fejlődés, és évről-évre modernebb, és nagyobb tudású eszközöket dobnak piacra. Ha megveszünk egy TV-t három év múlva már fakó a képe egy új készülékhez képest. Vagy nézhetjük a telefonok fejlődését, amit már nehéz ép ésszel felfogni.

Az elmúlt években több új technológia is megjelent a víztisztításban, pl. a táblázatban szereplő Ultraszűrés, és Nanoszűrés. A fejlesztések főleg az ipari, és a szennyvíz szűrés területén fejlődtek nagyot.

E cikk témája a háztartási víztisztítás, és az azon belül használt technológiák. Mivel a HVG.hu tesztjéből kimaradt, én írok róla, mert tudom, hogy sokan használják. A legrégebben ismert víztisztítási eljárás a desztillálás, ami már majdnem 100%-ban sótlan vizet állít elő, de azért még ebben is fellelhetőek a só ionok. Ipari körülmények között, több lépcsőben, nagyon tiszta vizet lehet vele előállítani, és egy mai napig nagyméretekben használt technológiáról beszélünk. Viszont a háztartásokban használt egyszeres desztillációt alkalmazó kisméretű berendezések, nagyságrendileg hasonló vizet állítanak elő, mint egy kispólusú Fordított Ozmózis membrán. A desztilláló készülékek kevésbé terjedtek el, mert nagyon lassan tisztítják a vizet és borzasztóan sok áramot fogyasztanak.

Három megjegyzést tennék hozzá a fenti tényekhez:

1. Fontos megjegyeznem, hogy a fenti táblázatban mért -92% az egy átlagos membrán teljesítmény, ettől kaphatóak sokkal jobb szűrési határral rendelkező membránok is. Háztartásokban a 90-95% hatásfokkal rendelkező membránokat használjuk, de rendelhetőek a 99-99,5%-os tisztítási teljesítménnyel rendelkezőek is. Ez azt jelenti, hogy egy profi membrán képes desztillált víz minőséget előállítani, ha a felhasználási terület ezt kívánja meg.

2. Azt tapasztalom, hogy óriási megtévesztesek vannak a víztisztítók mellé megadott számadatokban. Miért? Muszály optikai tuningot alkamazni, a versenyképesség fenntartása érdekében. Én viszont nem osztom ezt az elvet. Inkább szélesebb termék palettát tartok, de valós számadatokat adok meg. Azt látom, hogy jelenleg a direkt átfolyós gépeknél van a legnagyobb ámítás.

3. A Reverz Ozmózis elvet az 1960-as években fejlesztették ki, és azóta sem tudták überelni. Azt gondolom, hogy a teszteredmények, a hivatkozott szakirodalom, és a 2004-óta víztechnikai szakterületen eltöltött idő alapján kijelenthetem, hogy a Reverz Ozmózis technológia jelenleg a víztisztítás csúcsa! Lehet másfajta víztisztítót is venni, de minek, ha elérhető áron megkaphatjuk a legjobbat? tesz

Felhasznált források:
https://hvg.hu/kkv/20090518_viztisztito_teszt_bakterium_oki
http://www.maviz.org/system/files/vizmupanorama_2014-5_web.pdf
https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0019_Szennyviztisztitasi_technologiak_I/ch19.html

Kérlek, iratkozz fel a hírlevelemre!